A padlás ma már valóság

A műhely elkészült. A panyizsuzsi padlás, amiről fél évig csak mesék szóltak itt a blogon ma már valóság. Ezt a blogbejegyzést itt gépelem az új asztalomnál, a fény beragyog és a műhelyben még a friss festék illata száll. Felemelő pillanat mennyiszer álmodtam ezt az elmúlt hónapokban. Márciusban még csak inspirációk címmel írtam, hogy mennyire várom azt a pillanatot, mikor az én istállóajtóm gördül a sínen. Eljött a nap! A pink ajtó valóban csodás hangot ad, a látványról nem is beszélve.

A műhely másik karakteres darabja a kredenc, amiről még nem írtam. egy régi darab,ami sok mindent látott már szép és nehéz pillanatokat is megélt valakinek a konyhájában. És most egy műhelybe került és megannyi apróságnak lesz tárolója.

A falon katonás rendben sorakoznak a kis pink vödrök, amibe a rendeléseket tesszük, amíg a számlák és a borítékcímkék elkészülnek. Annyira örülök, hogy találtam pink színű vödröcskéket hozzá.

A pink színről meg kell jegyeznem, hogy nem úgy indultam neki a műhelyépítésnek, hogy ez, vagy az pink lesz, hanem jártomban-keltemben figyeltem a pink dolgokra online és offline. Ebben nagy segítségemre voltak a barátok és ismerősök is, akik sokszor megleptek valami pink csodával. Így mire a végső berendezésre került a sor komoly pink gyűjteményem volt, melyek mind megtalálták a helyüket. (Megj. A négyévesemmel mostanában ha vásárolni megyek, akkor ha meglát bármilyen pink dolgot, akkor hangosan kiabálni kezd, hogy PANYIZSUZSI PINK. )

A polcokat ha jól megnézitek, akkor a 70-es évek betonvasból hajlított polcai jutnak eszetekbe.Ez nem véletlen. Egy éve komoly gyűjtőmunkát végeztem a vaterán és folyamatosan vásároltam a vas polckonzolokat. A végén két párat vittem el először homokfújatni, majd pinkre szintereztetni (porfestés, amit az anyagra égetnek).

Az az utolsó pedig a kedvenc képem: a mosogató tengelyébe varázsolt, szintén vaterás kis szekrény. Ő is a polcokkal együtt változott pinkké, a fáradt, kopott fehérből. Valamiféle katonai elsősegély szekrényke lehetett Külön érdemes megfigyelni a nyitóját. Egyszerűen csodálatos. A felette lévő órát a férjem találta nekem. Neki, külön köszönet, hogy kibírta a nyarat, a kiköltözéssel és az összes “kreativizmusommal” együtt, mert amikor nem lett kész a kredenc a berlini utazás előtt, akkor ő naponta csiszolta és “gurította” a különböző elemeit, hogy a megnyitóra minden készen álljon! És lám sikerült! Köszönöm!

A padlásmesék nem érnek még véget, mert az elmúlt hetek történéseiről hamarosan blogbejegyzéseket írok!

Fotó: OGM

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...


6 hozzászólás van eddig

  1. 1. Tóthné B. Krisztina

    2011. szeptember 28. @ 21:16

    Gratulálok, jó volt végignézni egy álom megvalósulását!

  2. 2. Timi

    2011. szeptember 28. @ 22:49

    Gyönyörű lett, öröm lesz itt dolgozni. Gratulálok!

  3. 3. principessa

    2011. szeptember 29. @ 11:42

    Eszméletlen jó lett, gratulálok hozzá! Azok a pink székek fenomenálisak. :)

  4. 4. panyizsuzsi

    2011. szeptember 29. @ 22:02

    Köszönöm, még lesznek posztok, a székekről, kredencről és a lépcsőről is!

  5. 5. Nagy Kata

    2011. szeptember 30. @ 08:36

    Ejha…ez nagyon jó lett! Gratlulálok Neked, Kedves Zsuzsi! További sok sikert és jó munkát kívánok! Üdvözlettel,
    Nagy Kata

  6. 6. l.móni

    2011. szeptember 30. @ 14:53

    Nagyon jó lett, gratulálok:)
    Kívánom, hogy sok-sok szépséget alkoss benne:)

Komment RSS

Hozzászólok én is

Név: (kötelező)

Email: (kötelező)

Weboldal:

Hozzászólás: