panyizsuzsi blog: magyar iparművész ezüst ékszerek, egyedi design üvegékszerek, gyermekékszerekékszerek iparművész tárgyak tárgy tervezés szépség elegancia karakteres formavilág domináns színek kézi munka

A hó sokat váratott magára, de kaptunk belőle rendesen. Mi meg készültünk a havazásra nem csak hólapáttal, és hóembernek való répaorral, hanem ruha szempontból is. Bár nálunk még havas az utca, de most talán véget ér. Talán utoljára látunk idén havat. most vedd fel utoljára a téli dzseikdet!

Én nagyon szeretem télen a fehér színt, tiszta, hóüzenetű, elegáns, és legalább nem fekete! A fehér dzsekimhez piros sálat, sapkát veszek, hogy azért észrevegyenek a nagy hóban, meg azért is, mert remekül megy hozzá.  Kell még egy jó meleg, bundás cipő, és irány a séta, meg egy csésze forralt bor valahol. A kabát alá is hópelyhes pulcsit veszek, meg egy szetthez passzoló nyakláncot, mert a nő hóban is nő.

Nem a csoki golyókról szeretnék írni, hanem arról, hogy Mit vegyél meg, Miért és Mennyiért, avagy Mit ajánlunk neked, Miért azt és Mikor/Mennyiért érdemes megvenni?

Az apropót egy vélemény adta, egy kedves olvasónk megjegyezte, hogy nem kellene több tízezer forintos pezsgőspoharakat ajánlani a vezető divatház szandálja és ruhája mellé. Neki akkor válaszoltunk, de mindenkinek szeretnénk tisztázni, hogy a szettek, amiket összeállítunk ötletadó, stílustanácsok. Nem pontosan ugyanazt az esetenként nagyon drága blúzt gondoljuk megvetetni veletek, hanem olyan stílusú, hasonló darabot. Ennek alátámasztásaképp a múltkoriban a kérdéses fekete-arany báli kollekció folytatásaként készítettem még két fekete-arany kollekciót, és ezúttal kimondottan figyeltem arra is, hogy a nálunk is kapható, elérhető áru áruházak kínálatából válasszak bele elemeket. Ajánlunk tehát olyan szetteket, amiknek a darabjai akár szerepelnek a te gardróbodban is, mi csak összeállítjuk a kiegészítőkkel, tippeket adunk, mit mivel vegyél fel, és viszünk egy kis színt mindenbe.

Az az igazság, és ezzel most nem én fedezem fel a spanyolviaszt, hogy a vezető divatházak kollekciójához hasonló, azok által inspirált darabok mindig megtalálhatóak a nálunk is jelenlévő, népszerű ruhaboltokban (neveket direkt nem írok, nehogy reklámnak minősítse bárki). Amit mi megmutatunk tehát, mint elképzelést, azt nem úgy gondoljuk, hogy egy az egyben „másolni” kellene, hanem kiindulópontnak, ötletnek vegyétek, és SZABJÁTOK ÖNMAGATOKRA!

Vedd meg tehát azt, ami tetszik, és főképp, ami illik rád stílusban, szabásában és fazonjában is. Akkor és azért vedd meg, mert jól beleillik a meglévő gardróbodba, kombinálni tudod a meglevő darabokkal, sokoldalúan ki tudod használni, és pont az kell neked. Vagy ha nagyon-nagyon beleszerettél, és nem tudod otthagyni. ÉÉÉÉÉS, ha van rá pénzed, megéri, meg tudod engedni magadnak és a családi költségvetésbe is belefér. Csak akkor. De akkor viszont vedd meg, mert bánni fogod, ha otthagytad, és amikor meggondolod magad, már elvitte valaki más.
Így tél végén nagyon megéri körülnézni az üzletekben, mert 30, 50 sőt akár 70%-kal olcsóbban is találhatsz olyan dolgokat, amiknek jövőre is hasznát veszed. Nekünk, jó esetben, már nem nő a lábunk, és egyéb méreteink, mint a gyerekeknek, így ilyenkor lehet igazán jó csizmát, kabátot venni jóval olcsóbban. Nézz körül, ha teheted, és a fentiek valamint az ötleteink figyelembevételével vásárolj magadnak örökérvényű, csinos, neked jól álló darabokat.

Bár jómagam a színek híve vagyok, a hóesés megihlet, és ilyenkor kedvem van Hófehérkének öltözni (ez tart is mindaddig, amíg szürke latyak nem lesz a hóból, és apró sárpettyek tarkítják a nadrágom hátulját; bár a pöttyös is divat!) Ha meg kell jelenni munkahelyen, hivatalban stb. vegyél elegáns kabátkát, csinos sapkát, és ha autózol, akkor még a magas sarkú csizma is mehet. Sőt, a magas sarkak onnan erednek, hogy anno a hölgyek nem akarták, hogy a ruhájuk beleérjen a sárba, koszba (középkori utcák állandó állapota), ezért emelték magasabbra magukat. A mai csinos cipőkben kissé nehezebb tipegni, főként, ha csúszós az út, de vannak elegáns, ám kényelmes bakancsok is, a képen lévő csizma csak egy ötlet (és milyen szép!) Ha pedig hazaérsz, vagy rádtör a hétvége, akkor két választásod van: a) bekucorodsz a fotelba egy szép téli történettel, és a meleg lakásból gyönyörködzs a hóesésben, vagy b) magadra kapsz egy hótaposót, sálat, kesztyűt, és irány egy jó hógolyózás, hóemberépítés vagy legalább séta a hóban.
Bármelyik szettet választod, nyugodtan megkérdezheted a tükrödet, te leszel am legszebb!

Azon gondolkodtam, mi is dobhatja fel az embert ezeken a hideg, sötétszürke reggeleken?

A forralt bor és a puncs jó megoldás lehet, mindkettő melegít, jókedvre derít, de nem reggel munkába menet, így ezeket csak este és hétvégén kortyolgathatja az ember fia/lánya.  Jól tud esni az is, ha beburkolózunk egy meleg takaróba, fogunk egy igazán jó könyvet, vagy bekapcsolunk egy romantikus filmet, és elvarázsolódunk. Igen ám, de ez sem megy, ha az embernek dolga, gyereke, munkája van, megjegyzem, egy jó kis önfeledt játék egy kisgyerekkel nagyon jó módszer.  Az is főképp a délután, az este illetve a hétvége programja, hacsak nem kismama vagy. Kell valami, ami mégis felpezsdít, mosolyt csal az arcodra reggel, és a megoldás nem is olyan bonyolult: keress a gardróbodban egy igazán vidám, élénkszínű ruhadarabot, mondjuk napsárgát, pipacs pirosat vagy tengerkéket (figyelsz, ezek mind a nyár színei!), és rögtön jobb lesz a kedved.

Megfigyeltem, hogy az emberek többsége télen fekete-szürke-kék kabátot visel; a múltkor a metrókocsiban ülve megszámoltam: 30 emberből 29-en viseltek sötét kabátot. Csak egyetlen kivétel volt: én. Nekem eperszínű dzsekim van, és fehér kabátom. Jó, elismerem, a fehér kényes, lefröcskölik, összesározzák az autók, a kisgyerek összetapogatja, rugdossa, de annyival vidámabb, mint az a sok sötét ruhadarab! Ha mosható, akkor csak be kell hajítani a mosógépbe, és másnap újra „működik”.
Ha pedig ragaszkodtok a fekete-szürke-barna stb. kabáthoz dobjátok fel citrom vagy narancssárga sállal, sapkával, kesztyűvel, tegyetek rá vidám kitűzőt, vagy vegyetek legalább egy igazán élénk színű táskát hozzá. A kabát alatt pedig nem baj, ha nem a „kötelező” téli színeket viselitek, higgyétek el a kollégák is észreveszik, értékelik majd, ha hirtelen egy kis szín kerül a szemük elé. Ennek remek módja persze az is, ha egy feltűnő, élénk kiegészítőt választotok, mondjuk egy napot idéző panyizsuzsi gyűrűt.  Én gyakran hordom a fekete ruhámhoz a sárga kiegészítőket, sokkal szembetűnőbbek, így a színkombináció is érdekesebb, mint a szimpla fekete-fehér. És jöjjenek a minták: pöttyök, virágok, színes kockák, bátran télen is.  Én azt sem tartom infantilisnek, ha valaki pingvines, vagy éppen vicces szarvasos pulóvert vesz fel; évszakhoz illő, de mégis vidám. Van tehát módja a jókedv becsempészésének ruhán keresztül is az életünkbe: „let the sunshine in”.

Ha már szürkét vesztek fel, – bevallom, néha én is megteszem, – akkor próbáljatok melegebb szürke árnyalatot hordani, és mintákkal tarkítani az együttest. Ezen túlmenően, próbáljatok nőies ruhadarabokat választani, mondjuk szürke kötött ruhát, és azt övvel, hosszú csizmával felvenni. Így már nem unalmas szürkeegerek, hanem csinos, időjáráshoz öltözött nők lesztek. Gyönyörűek a norvégmintás holmik is szürkében, és a kötött anyag maga is melegséget sugároz, csúf időben nem csak praktikussága miatt választandó, de lélekmelegítő hatása is van egy kötött, gyapjú darabnak.

Van még egy tuti módszerem: a mosoly. Egy angol versike döbbentett rá erre még régen, hogy ha valakire rámosolyogsz, az (jó esetben) visszamosolyog rád, így ha mosollyal az arcodon közlekedsz, folyton mosolygós arcokat látsz. Ez egyfajta küldetés i s lehet, mosolyogj, hogy viszonozzák, így a te napod is jobb, és embertársaidé is. A versike nyersfordításban körülbelül ennyi:

Az igazi csoda az,
hogy egy mosoly újat fakaszt.
Rámosolyogsz valakire, s ő vissza rád,
Így egy mosoly kettőt csinált.

És aztán, ha eljön az este, és hamar eljön, mert fél ötkor már sötét van, süssetek otthon gesztenyét és héjában sült burgonyát, játsszatok egy jót a gyerekekkel, és este egy pohár bor mellett nézzetek meg egy filmet.
P.S: Reggeli indítónak azért a legjobb, ha az ember kap egy-két puszit a szeretteitől!

És most nem a ruhák üzenetére gondolok, bár arról is szót ejtek majd egy másik alkalommal, hanem arról, hogy ha egy karácsonyi meghívóban a „DRESS CODE: xxxxxx” áll, akkor mihez kell tartani magunkat.

Kiindulásképp létezik hivatalos, nemzetközi dresscode, és hamarosan segítek eligazodni benne, de nekem mégis az marad emlékezetes élmény, amikor megfejthetetlen volt a dress-code…

A hivatalos dress-code-okat többé kevésbé mindenki ismeri, de ha nem, utánanézhet, rákérdezhet, nagyot nem tévedhet. Nem úgy, a nemhivatalos dresscode-okkal. Egy-egy magánpartira szóló meghívón akármi is állhat, és sokszor a fantáziádra bízzák, hogy kibogozd. Ha nem éltél külföldön, nem jártál ott partikra, lehet, hogy meglep, ha egy angol kollégád meghív, és a meghívón ez áll:„Clashing colours”. Velünk ez történt. Lázasan keresgéltem a korábbi protokoll könyveimben (nem volt még Google, régi szép idők!), utánanéztem több helyen, de így dresscode-ként nem találtam, így értelmezni is nehéz volt. A kifejezés azt jelenti elütő színek, de kitől üssenek el. Én üssek el a páromtól, vagy ő tőlem (detto)? Üssünk el a többi vendégtől? De honnan tudjam, ők miben igyekeznek ütögetni? Üsse kő, valamit kitalálok. Én bordóban mentem, zöld sállal, a férjem feketében, hogy tőlem elüssön. Nem volt rossz, csinos is volt, de…nem erre gondoltak. Erre akkor jöttünk rá, amikor a rózsaszín-vörös, lila-narancs párosításokban érkező, hajmeresztő ruhákat viselő vendégek megjöttek az egyébként elvileg elegáns vacsorára (kastély, többfogásos ételsor, ezüstök stb.) Nincs mese, ehhez angolnak kellett volna születni, és velük bulizni Exeterben, Cambridgben, ahogy ők tették anno, mint kiderült. Nem volt nagyon ciki, de nem voltunk igazán adekvát ruhában a kiíráshoz képest.

Ugyanilyen kéz alatt forgó kifejezés a „mix and match”, ami arra utal, hogy keverd nyugodtan a színeket, anyagokat, mintákat (a jóízlés határán belül), azért nem árt, ha a rád néző ember nem őrül meg a látványtól. Megintcsak az angoloknak van erre egy remek kifejezése: „eyesore”, ami annyit jelent, fáj a szemem, ha ránézek. Erre ne hajtsunk!

Örökérvényű igazság, hogy a kevesebb több, ezt tartsuk mindig szem előtt.

És most akkor fussunk végig a hivatalos dresscode-ok értelmezésén, megjegyzem bizonyos esetekben vannak eltérő értelmezések. Ha valamely társasági eseményre meghívót kapsz, amelyen a következő kifejezések egyike áll, akkor nagy valószínűséggel jelenti (én is óvatos vagyok ám!) a következőket jelenti:

White tie: a csúcs; a lehető legelegánsabb öltözék. Naná, hogy a férfiak körül forog a világ, az ő nyakkendőjükből indulunk ki, ami ezek alapján fehér, és kézzel kell megkötni. Hozzá frakk, fehér piké ing, mellény és speciális cipő illik. A nőknek pedig szigorúan nagyestélyit kell viselni, ami viszont nem szigorúan tüllhabcsók, lehet teljesen egyenesvonalú, elegáns földig érő ruha, a lényeg az anyagban és a szabásban rejlik. (A több kevesebb, emlékszel?) Mindenképpen tűsarkú cipőt, szandált vegyünk hozzá, kiegészítőnek még nagyon szép a hosszú kesztyű, és persze elegáns arany, drágaköves ékszerek, tollboa stb.

Black tie: a szmokinggal szokták azonosítani férfiak esetében, hozzá fekete kézzel kötött csokornyakkendő kell. Az ing duplamandzsettás díszgombbal, anyaga lehet fényesebb. További kiegészítő a dísz zsebkendő (fehér), spanyolöv (fekete) és lakkcipő. A zsebkendő és öv esetében láttam már bordót, sötétzöldet is, de elvileg fekete az eredeti. A nőknél lazább az előírás, viselhetnek estélyit kesztű nélkül, ujjatlan hosszú ruhát, de akár koktélruhát is attól függően, mennyire formális az esemény.

Black tie optional/invited: kevésbé szigorú keretek. A férfiak szmokingot vehetnek fel vagy akár elegáns fekete öltönyt visszafogott nyakkendővel. A hölgyeknek természetesen elegáns ruha javallott.

Formal: Ez a megjelölés igen eltérő tartalommal rendelkezik a világ egyes tájain: általános azonban, hogy elegáns öltözetet jelent. Uraknál 6 óra előtt és után is elfogadott a sötét öltöny, ám ha a rendezvény dress code-ja “formal, black-tie optional” öltözéket kíván, 18:00 után “black tie” az elvárás. Hölgyek esetében 6 óra előtt elegáns ruha, lehetőleg nem fényes anyagból. 6 óra után estélyi, koktélruha.

Semi-formal: A “semi-formal” a “formal” megjelöléshez hasonlóan a rendezvény kezdési időpontjához képest mást és mást jelent: 18:00 előtt elegánsabb, míg utána ünnepélyesebb megjelenést. Uraknak 18:00 előtt öltöny, utána sötét öltöny, nyakkendő, míg hölgyeknek 6 óra előtt elegáns ruha, utána koktélruha.

Informal: Hétköznapi viselet, bármi felvehető. Amennyiben az “informal” megjelölés különleges alkalmat jelöl, vagy 18:00 utáni eseményt, úgy hölgyeknek a teljesen hétköznapi öltözéknél valamivel elegánsabb ruha ajánlatos. Uraknak ing, nyakkendő, nadrág, és a nadrág színével nem feltétlenül egyező zakó szükséges. Soha nem farmer!

Business formal: Férfiaknál gyakorlatilag ugyanazt jelenti, minta a semi-formal, nőknél az elegáns, de nem kivágott ruhát várják el. Én azt mondanám, hogy egy decens, sötét kosztüm pont jó.

Business attire vagy business standard: Férfiaknak fekete vagy sötétkék illetve szürke öltöny, ing-nyakkendő. Nőknek ugyanennek a női változata: sötét kosztüm illetve szoknya elegáns, világos blúzzal. A szoknyának legalább térdig kell érnie, és a felsőrész ne legyen kivágott!

Smart casual: Itt szinte nincs megkötés, de farmer tornacipővel itt sem ajánlott (kivéve, ha Steve Jobbs vagy). Jó lehet egy szövetnadrág inggel, illetve nőknek elegáns nadrág csinos blúzzal. Szokták a Business Casual-ként is emlegetni. A lényege valahol az, hogy laza hivatali öltözet, de fontos, hogy rendes, összeszedett legyen. A legtöbb munkahelyen manapság ez a használatos dresscode, de őszintén elég sokoldalúan szokták értelmezni. Nem sportos, utcai ruha!

Casual: Ez a legszélesebben értelmezhető, egészen a mindennapi öltözéktől a laza eleganciáig sok minden belefér. Hivatalosan úgy magyarázzák, hogy hétköznapi öltözet, de nem sportos ruházat. Tulajdonképpen hasonlít a hivatali megjelenéshez, de annál valamivel lazább, gyakorlatilag bármi viselhető, de eredetileg farmer nem. Ez mára már megváltozott, hisz a farmer szinte egyenruha szerepet tölt be; napjainkban a tizenévesektől az ötvenesekig mindenki hordja. Még a vörös szőnyegen is előfordul…

Streetwear: utcai viselet. Nos, ha ez áll a meghívóban, akkor nincs is meghívó (fából vaskarika). Azt szeretném evvel mondani, hogy ha ilyen viseletet várnak el, valószínűleg meghívó sem készül, farmeres házibuliba nem szoktak dresscode-ot adni.

Sleepwear: ez most vicc, a pizsiparti meghívóban szerepelhet, ha ilyenre hívják a gyerekeket!

Összefoglalnám a legfontosabbakat: a white tie, és black tie nagyon szigorú, komolyan betartandó elvárásokat takar, a többinél az ilyen-olyan elnevezés ellenére a legyegyszerűbb megoldás, ha a férfi sötét öltönyt vesz inggel, nyakkendővel, a nő pedig egy szép, elegáns, nem mini ruhát (kis fekete?). Ha gondban vagy, kérj tanácsot, kínos lehet, ha nagyon nem illesz bele a társaságba (Bridget Jones rémlik?).

Irodai munkahelyen is alapvetően az öltöny, kosztüm a szokás, de manapság több munkahelyen ennél kevésbé kötöttek a ruhákkal kapcsolatos elvárások. A legjobb tanács: figyeld a főnököd, és igazodj hozzá!

Megjegyzés: én gyakran tartok vacsorákat, és néha megkérem a vendégeimet, hogy a témához illő ruhában jöjjenek, így volt már ilyen dresscode-om, hogy „Fehér Éjszakák”, „Vörös bor – fehér bor” vagy a „Nyár és tenger”, de ilyenkor mindig elmagyaráztam a vendégeknek, hogy mit értek ezalatt, mit várok tőlük. A nyár-tenger esetében például mindenkit kékben hívtam türkiztől az égkékig, nagyon szép volt a vendégsereg! Ajánlom, hogy ti is kisérlezzetek ilyesmivel is, a vendégek sosem vették zokon, sőt mindig nagyon lelkesen igyekeztek betartani a kéréseimet.

Jó kódolást és dekódolást, magyarán jó vendégeskedést és vendégvárást kívánok, különös tekintettel a közelgő ünnepekre!

A divat mindenkinek mást jelent. Van, akinek az élete függ tőle, másnak a szükséges rossz, megint más megveti. Van akit feldob, mást határozottan stresszel. Ezen a kérdésen méláztam, mikor rájöttem, hogy egy divatvilágot megosztó poszt helyett inkább megkérdezek szakavott profikat az ügy kapcsán. Maróy Krisztinát, a Glamour főszerkesztőjét faggattam elsőként, hogy ő személy szerint hogy is áll a divattal. 
MK: -Elég régen foglalkozom már divattal, így élőben figyelhettem az elmúlt évtizedek ötlözködési trendjeit és diktátumait. Leginkább azt szeretem a mai divatban, hogy sokkal megengedőbb, nincsennek olyan átléphetetlen kategóriák, mint annak idején a hatvanas években mondjuk a miniszoknya, amit muszáj volt viselni ha haladni akartál a korral, akkor is ha husi, formátlan lábaid voltak. Vagy a kilencvenes években a plasztikszerkók, amiben kénytelen voltál éjszakákat átbulizni. Nincs annál rosszabb, mint amikor nem találkozik a ruha stílusa a viselőjének egyéniségével. A magam részéről mindig azt a csodát keresem és próbálom segíteni, amikor létrejön ez a harmonikus szimbiózis a viselő és az öltözék között. Az is tetszik, hogy ma mindent szabad. Keverhetem a dizájner darabokat a vintázs holmikkal és a filléres ruhákkal, minden rajtam áll. A GLAMOUR Gardróbfrissítést azzal a céllal rendeztük meg, hogy tudatosítsuk az olvasóinkban, hogy nemcsak az a jó érzés, amikor hazaviszed a vadiúj ruhákat, kiegészítőket, hanem az is csodás, amikor a már megunt darabjaid boldog új gazdákra találnak. Szerintem mindennel ez a feladatunk, ha vigyázni akarunk a környezetünkre és modern, tudatos nőkké akarunk válni! Nagyon örülök, hogy ekkora sikert aratott az akciónk és hogy több, mint egymillió forintot tudtunk összegyűjteni azoknak, akik a jövőben a magyar divatot építik, a Mome fiatal divattervezőinek. Éljen a divat!

Dolgozom. Minden nap. Reggel felkelek, felöltözöm, és bemegyek az irodába. Kérdés: mit vegyek fel? Válasz: alkalomhoz, munkahelyhez, az ottani előírásokhoz és az időjáráshoz illőt. Az irodai ruhakódex munkahelyek szerint változó, bizonyos cégek előírnak egyfajta ruházkodási stílust, másoknál abszolút szabadság van, és van ahol – bizony – egyenruhát kell hordani. Az viszonylag a legegyszerűbb dolog: fel kell venni az egyenruhát, és nem kell semmi időt tölteni a válogatással. Ha kosztüm, fehér illetve világos blúz az előírás, tulajdonképpen azt sem bonyolult végrehajtani, csak azt kell eldönteni, hogy a kék, fekete vagy szürke szoknyát vedd-e fel. Mindig sajnáltam a férfiakat is, akiknek ebből a viszonylag korlátozott színskálából kell válogatniuk, és csak a nyakkendő színe dobja fel az öltöny szürkeségét (kékségét). Azért ez sem annyira fekete-fehér történet, hisz a blúzod lehet a fehéren túl bármely pasztell szín nemes képviselője, és egy finom rózsaszín, halványlila vagy égkék blúz mindjárt enyhíti a fekete szoknya vagy kosztüm szigorát. Nem beszélve a kiegészítőkről, amelyek segítségével finoman becsempészhetsz még egy kis színt az együttesbe: egy-egy jól megválasztott, szolid fülbevaló, gyűrű, nyaklánc (gondolj csak a panyizsuzsi ékszerekre), vékony, színes bőröv, könnyű selyemkendő nőiesen lágyíthatja a kosztüm monotonságát.

Ha nincsenek ilyesmi megkötések, elvárások, akkor szabad a gazda! Azaz annyiban szabad, amennyiben a jóízlés határait nem feszegeted. Épp most olvastam egy interjút Schiffer Miklóssal (stílustanácsadó), hogy a magyar nőkről az a hír járja, hogy bájosak, de szeretnek sokat mutatni magukból. Ezt persze a strandon meg is lehet tenni, sőt kánikulában is teljesen jogos a spagettipántos felső, de a munkahelyen már nem szeretik, ha sok minden kilóg. Has semmiképpen sem! A rövid szoknya sem gond, de ne legyen ultramini, a térd fölött végződő szoknyáért biztosan nem szól rád a főnököd, de a mini minik és a sortok nem munkába való öltözékek. A színekkel is lehet játszani, csak a neonszíneket kerüld, és a papagájszerkót, a „kevesebb, több” elve munkahelyen különösen érvényes.

Vannak farmeros munkahelyek is, örülj neki, de azt se vedd kötelezőnek! Ha szép szoknyában, ruhában van kedved menni, tedd azt, te is jobban érzed majd magad, és örömet okozol majd a férfi kollégáknak. Ne adj’ Isten példát mutatsz a kolléganőknek. Mellesleg a farmert is lehet elegánsam viselni; szép selyemblúzzal, blézerrel, magassarkú cipővel akár alkalmi viselet is lehet.

És mi a helyzet, ha otthon dolgozol? Nemcsak arra gondolok, hogy távmunkás vagy, hanem arra, hogy anyuka, háziasszony vagy, akinek a munkája az élete, a család. Szerény véleményem szerint otthon is fel kell öltözni. Hogy várjuk el, hogy a társadalom, a család, a párunk elismerje, hogy ez is ugyanolyan munka, mint bármi más, ha nem adjuk meg mi is neki azt a tisztelet, hogy reggel felöltözünk? Nem kinyúlt tréning nadrágba, fakó férfipólóba, hanem valami rendes ruhába. Nem azt mondom, hogy selyemszoknyában és tűsarkúcipőben tologasd a porszívót, és keverd a spenótot, de minimum egy tiszta! farmer és egy csinos póló kijár az otthon dolgozásnak is. A papám kedvenc szava volt a „tracamaca”,ami pont leírja azt a frizurát és öltözéket, amit jobb, ha elkerülsz otthon. Ne várd, hogy a párod szerelmes pillantásokkal jutalmazzon, ha fésületlenül, foltos ruhában fogadod, mikor este hazaér. Felfogja dobni, ha rádnéz, és egy üde, kellemes nő fogadja. Igen, szerintem az a legfontosabb, hogy akár dolgozó nő, akár háziasszony, vagy anyuka vagy, akkor is legyél ízig-vérig NŐ. Lehet, hogy nem emlékszel, de nagy valószínűséggel óvodába még mindennap pörgős szoknyában, csili-vili nyaklánckákkal jártál, és királylánynak érezted magad. Tégy ma bármit, dolgozz bárhol, legyél most is királynő a környezetedben.

Már korábban is sokszor emlegettem, hogy azért jók az egyszerű, örökdivat alapdarabok egy ruhatárban, mert különböző felsőkkel, kiegészítőkkel ugyanaz a ruhadarab teljesen más hangulatú, sőt stílusú szett alapja lehet. A bemutatott szettekben, mindig van egy alapdarab (farmer, fekete nadrág, egyszínű pulcsi stb.), és mégis az eredmény: két teljesen más világ. Nem kell tehát külön munkahelyi és hétvégi ruhatárat tartani, csak kétféle stílusban, hangulatban kell az alapokra építkezni hétközben munkához, és hétvégén a hétvégi programokhoz. Íme néhány tipp, és ötlet:

Felveheted ugyanazt a farmert munkahelyre csinos blúzzal, magas sarkúval, amit aztán hétvégén a kockás ingeddel és bakancsoddal a kiránduláshoz viselsz. Még az is előfordulhat, hogy munkából egyből szinházba vagy buliba mész. Fogj egy nagyobb táskát, készíts be reggel egy csinos felsőt, és egy nem mindennapi cipőt, tedd be a táskádba az esti sminkkészletet, és ha vége a munkaidőnek, irány átöltözni. Kicsit fel kell frissíteni magad (jó ha van nálad nedves törlőkendő, nem csak gyerek popsi törlésre jó!), és átvenni a csinos felsődet. A cipőt akár tarthatod a táskádban a buliig, mostanság elég hideg van ahhoz, hogy lenge cipőcskében sétálj az utcán.

Munkahelyi alapdarab, ami aztán a végtelenségig variálható: ceruzaszoknya, egyszínű fekete vagy barna nadrág, ha olyan a munkahely, akkor farmer, és egy-két blézer (mondjuk egy fekete, és egy kockás). Blúz jöhet minden mennyiségben, és pasztell színben, ha az előbbiekhez veszed fel, akkor már csak egy-egy kendő, nyaklánc, elegáns cipő kell, és kész az adekvát munkahelyi öltözék. Hétvégén aztán vedd elő a lazább pólókat, kötött pulcsikat, kényelmes cipőket, esőkabátot vagy bőrdzsekit, és abban indulhatsz vásárolni, mozizni, kirándulni stb.

Én személy szerint télen is szeretek szoknyában járni, szerintem nagyon csinos egy meleg szoknya hosszúszárú, szép csizmával. Biztosan azért mert kicsi vagyok, de a bokacsizmákat sosem szerettem (a rövid lábat ugye rövidítik), viszont mindig is odavoltam a lovaglócsizmákért és a magas sarkú, magas szárú, minőségi bőrből készült lábbelikért. Nadrághoz is mutatós, szoknyához pedig kifejezetten elegánsabb szerintem. Arról nem is szólva, hogy melegebb! Persze a magas, hosszúlábú lányokon a miniszoknya és a bokacsizma is jól mutat, de valahogy az a tapasztalatom, hogy ők sem vetik meg a magas szárú csizmákat. Éljen tehát ez. Kirándulni azért jobb, ha az ember(lánya) vízhatlan bakancsban megy, az erdő olyankor nem hálás terep.

Két hete Berlinben jártam. Az Etsy konferenciája elsősorban iparművészeknek és kézműveseknek szólt. Fenntartható fejlődésről, tudatos életvitelről és tudatos vállalkozásokról szólt. sok mindent tanultam, sok mindenben megerősített.

Ma már tudom, hogy:

• kicsi cégként is lehet jelet hagyni a világban
• életem egyik legjobb döntése volt az otthonomba épített műhely
• a munka és a jó kedv nem ellenségei egymásnak
• okosan kell dolgozni és sokat pihenni
• Berlinben sokkal hidegebb van mint itthon

Nem akartam sok csomaggal utazni. Okosan kellett pakolni. elővettem a ruhabáros táblázatot. A hat napos ruhatáramat 3 farmer köré építettem: csőnadrág, szoknya és dzseki. Blúzok minden napra, két cipő és néhány kiegészítő. Minden nap

„A harisnyanadrág szerkezetileg két hosszú harisnyából és az azokat összekötő nadrágrészből áll.” Hú, de komoly és enciklopédikus, mondhatnám férfias leírása ez egy könnyed, alig ruhadarabnak, ami azonban igenis fontos, nőies szereplője a gardróbunknak!

A cipőhöz hasonlóan eredetileg a lábfej védelme és öltöztetése volt a harisnya célja, ma ezen túl igazi divatkellék, kiegészítő. Gyakorlatilag a szabályok szerint a zokni is idetartozik (rövid harisnya), tehát fajtái: titokzokni, bokazokni, térdzokni, harisnya (avagy combfix), harisnyanadrág, legging, gyógyharisnya és lábtyű. (nekem van egy vicces, csíkosom, nagyon szeretem!)

A harisnya története is messze visszanyúlik a történelemben, már az egyiptomiak is viseltek olyan zoknit, ami gyapjúból készült, és kettévált a lábujjaknál, hogy saruhoz lehessen hordani. A név a rómaiaktól ered, akik „soccus”-nak hívták a zokniszerű házicipőjüket. A középkorban kezdett hosszabbodni a zokni, és először magasrangú egyházi személyek hordtak ilyen jellegű, a lábszárat is takaró ruhadarabot. Érdekes módon ezután a férfiak körében terjedt el a viselete, a rövidebb nadrágjaikhoz szép színes, díszes, hímzett harisnyákat vettek fel. Persze a nők nem mutathatták a lábaikat nyilvánosan, ezért is nem ők híresültek el harisnyáikról.

Eleinte kézzel kötötték a harisnyát a harisnyakötő mesterek, akik mind férfiak voltak, de az angol William Lee feltalálta a kötőgépet 1589-ben forradalmasítva evvel a harisnyakészítést. Angliában rohamos fejlődésnek indult ez az ipar, rengetegen foglalkoztak vele, majd a franciák is kedvet kaptak a dologhoz (öltözködni ők is nagyon szerettek, sőt!). Az angol gép licence-t nem kapták meg, ezért saját fejlesztésű kötőgéppel dolgoztak. Magyarországon a XIX. század végén kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, amikor a textilipar fejlődésnek indult. Az első magyar harisnyagyár 1902-ben alakult Békéscsabán.

Az újabb „forradalom” 1959-ben tört ki, amikor az amerikai illetőségű Allen Grant óriási méretekben kezdte gyártani körkötőgépével a harisnyanadrágokat. A harisnyanadrágok anyaga a hernyóselyemhez hasonló (azaz finom, vékony és végtelenített) szál: poliamid filamentfonal. Ehhez adnak még kreppet, vagy elasztánfonalat, evvel módosítva a tulajdonságait. Legfőbb mutatószáma a den (denier), ami azt mutatja, hogy az adott fonalból 9000 méter hosszú fonal hány gramm súlyú. Természetesen minél kisebb a súly, annál vékonyabb a fonal, azaz a kisebb den-es harisnyák vékonyabbak (magyarul könyebben szakadnak). A harisnyák anyaga lehet még gyapjú (jól összemegy, hehe!), pamut, akril, és persze ott van a sokakat megosztó neccharisnya is. Provokatív, tud nagyon nőies (vagy inkább dögös?) lenni, de nagyon óvatosan bánjunk vele. Tudni kell hogyan és hova viselni…

A legszélesebben a testszínű harisnya használata terjedt el, hisz megteszi dolgát (véd, melegít, avagy ápol és eltakar), de mindezt megbízható természetességgel teszi. Azért figyeljünk, hogy ne cognac vagy karamell színűt vegyünk, mert ha túl sötét, pont a természetes hatás tűnik el. Nem tanácsos továbbá, hogy nagyon élénken csillogó harisnyát húzzon az, akinek esetleg nem teljesen tökéletesek a lábai, a hibáinkra ne tereljük önként a figyelmet, kovácsoljunk előnyt az előnyeinkből inkább. Nem szép az sem, ha a nyitott orrú cipőhöz, nyári szandálhoz lépésbetétes harisnyát húzunk, elrontja az összképet. Az üvegszálas harisnyák szebbek, könnyebbek, de hamarabb „ki is múlnak”, hogy ki melyiket szereti (bírja pénzzel), az egyéni kérdés.

A finom fekete nejlonharisnya is alapdarab, de leginkább alkalmakra, és fekete ruhához ajánlott. Komoly előnye a fekete harisnyának, hogy vékonyabbnak mutatja a lábat, a nejlon és a vastagabb változata is.

Manapság harisnyát ezer színben és mintával kapni, főként a vastagabb (több denes) harisnyákat árulják szivárványszínekben. Nagyon fel tudja dobni a szettedet (és a te kedvedet) ősszel és télen egy-egy színes harisnyanadrág. Most különösen trendik lesznek az élénk színek, bátran vegyél fel piros, sárga, lila lábravalókat. Télen a gyapjútartalmú harisnyák a legjobbak, legmelegebbek, csak tényleg vigyázz, hogy mosod őket!

Külön említeném még a csipkeharisnyákat, mert a csipke kimondottan divatos ismét. Nagyon menő a csipkeruha is, bár ahhoz harisnyát már nem húznék csipkéből, mert jóból is megárt a sok. Ha szép az ember lába, egy egyszínű ruhához, mondjuk a kis feketéhez nagyon jól mutathat egy finommintás csipkeharisnya. Ilyenkor persze a cipő is jobb, ha teljesen egyszerű is dísztelen, a hangsúly nem rajta van. De még egyszer, ezt a luxust szerintem csak a széplábúak engedhetik meg maguknak, széles vádlin, vastag combon nem szép a szétdurranó csipkerózsa (ami eredetileg csak hóvirág lett volna).

A harisnyatárolásra többféle módszer is van, egy nagyon fontos óvatosan bánjuk velük, és még óvatosabban mossuk őket. A legjobb, ha külön mosózsákba tesszük őket, és a szárítógépet nem nagyon szeretik. Tárolni lehet különbözőképpen: hengerelve, vagy gombócolva, szorosan egymás mellé fektetve, vagy rekeszes fiókban elkülönítgetve, és van aki, nadrágtartós vállfára akasztja a harisnyáit.

A harisnyák minden előnye, esztétikai funkciója ellenére szerintem a legjobb dolog nyáron mezítláb egy papucsba bújni, egyenlőre élvezzük, hogy még meleg van!

Előre szeretném bocsátani, hogy nem vagyok mániákus divatkövető. Szerintem nagyon unalmas, mikor egy-egy trendet követve mindenki egyformán néz ki. Hozzáteszem – ez az én népi megfigyelésem – hogy úgyis mindig minden „divatban van”, mindig meg lehet magyarázni, hogy a 10 éve vett kockás nadrágom, miért divatos: mert ceruzafazonú, vagy piros, vagy kockás vagy… valamiért úgyis belefér az aktuális trendekbe, ugyanis azok mindig sokrétűek, sokoldalúak, és úgyis ismétlődnek egy-két évente.

Én személy szerint átnézem egy-egy magazinban az adott szezon trendjeit, és megnyugodva konstatálom, hogy jaj, de jó, megint divat a pöttyös (mindig is a kedvencem volt), és a bőrdzseki (ugyanazt hordom évek óta), és a kockás minta (kinek nincs otthon kockás inge, blézere vagy szoknyája?). Tehát ha nagyon szeretnénk követni az aktuális trendeket, csak át kell egy kicsit rendezni a gardróbot, és előrébb húzni, ami épp most jött be a divatba (megint). Ha pedig nem szeretjük ész nélkül követni, amit a divatházak diktálnak, úgyis jó, hordjuk, amink van, és érezzük jól magunkat benne!

Most azért gyorsan összefoglalom, miben lehetsz naprakész az idei őszön, és nyugodj meg, biztos vannak olyan ruhadarabjaid, amikkel villoghatsz.

Abszolút szubjektív vélemény, de nagy örömmel tölt el, hogy most jöhetnek a színek! Élénk kék, zöld, narancs, lila, sárga, merészen egymással párosítva (akár egy panyizsuzsi ékszeren) most a hideg hónapokban vidámsággal tölt majd fel. Egyszer metróban utazva megszámoltam: húsz emberből tizenkilencen fekete vagy szürke kabátban voltak (szomorúan gubbasztottak is benne), én voltam az egyetlen vidám fazon az eperpiros dzsekimben. Hidd el, téged is, sőt a környezetedet is feldobja, ha vidámabb kabátot választasz, de legalábbis a sapkád, kalapod (most a 40’es évek fazonja előnyben), sálad élénk és színes.

Szintén nagy örömömre ebben a szezonban tarol a piros, vörös, burgundi, bordó… mind nagyon nőies, dögös, pláne ha a ruhádat megtoldod egy kis vörös rúzzsal is a megfelelő alkalmakkor. Szerintem a férfiak örülnek ennek, biztos előbb értékelnek egy piros ruhás nőt egy lila ruhás hölgynél (kivéve, ha az Szinyei Merse festmény).

Idén télen is kedvelt a bőr, irhadzseki, a szőr (mellény, gallérformában pl.),és mivel a pénztárcánk és a lelkiismeretünk is azt diktálja az utőbbi inkább a mű változatban.

Mintákban (jé!) hódít a pötty, PONT és foltocska, és mivel a nosztalgia jegyében a 60’as évek is visszainteget, sok kifutón jelen volt a geometrikus minta élénk színekben. A nagy virágokat se mellőzzük télen sem, és nem viccből említettem a kockás mintát a cikk elején, persze, hogy idén is menő leszel kockás szoknyában és garbóban (Love Story, rémlik?), vagy fodros kockás blúzban a farmeroddal, vagy egy skótkockás poncsóban.

Télen hideg van. A hideg ellen ruhákkal védekezünk. Rétegesen. Idén minél több réteg, minél többféle anyagból, változatos hosszokban és mintákkal alkalmazandó. A kötött pulcsidra vegyél tweed zakót erre szőrmemellényt, és koronázd meg mindezt egy gumiból készült szoknyával (na jó, ez utóbbi vicc volt.) A lényeg, hogy bátran keverd a textúrákat, és a végén, ha ultratrendi akarsz lenni húzz fel egy hosszú kesztyűt. Ez a már említett kalappal, és a szigorúbb szabású szoknyákkal, nadrágkosztümökkel és a szőrmegallérral a 40’es éveket idézi, tehát egészen addig visszamehetsz az időutazás folyamán. Vagy az ötvenes évek csini titkárnőfazonja is bejön (ceruzaszoknya, bájos kiskosztüm, fehérgalléros blúz, szigorú tekintet) főként, ha magad is titkárnő vagy.

Nekem személy szerint sosem volt stílusom a fiús öltözködés, de ha valaki kedveli, akkor most a csibészes nadrágos, mellényes szettek, fűzős cipővel, fiús sapival kimondottan kedveltek. Ahogy az androgün kosztümök, és óriás zakók is, de azt meghagyjuk Tilda Swintonnak, neki jól áll.

Ugyanígy vagyok a domináns díva, végzet asszonya divattal: a bőrruhák, fétis darabok, lánccal, neccel, kivágással megbolondított fekete csodák jól állnak (jól állnak?) Lady Gaga-nak, én ennél konzervatívabb vagyok, de igaz, hogy el is múltam már húszéves (elég régen).

Sokkal jobban tetszenek a 60’as évekre utaló darabok fazonjai, színei, például a piros tunika azonos színű nadrággal, vagy a Mondriani mintás ruhák és élénksárga kabátok.

Ha már kabátot emlegetünk, a hosszú fazonok a menők, csak ha ilyet viselsz, ne hajolj le, ha vizes a járda (ősszel-télen gyakran az), mert biztos fekete-szürke sávminta lesz a kabátod alján (és nem feltétlenül mutat rajta jól). Ha van már műszőrme kabátod, nyugodtan vedd elő (ismét), hisz idén is jöhet, az irhával együtt. Ha nincs vegyél egyet majd szezon végén jól leárazva, és biztos, hogy valamilyen jelszóval jövőre vagy azután is divatba hozzák megint.

Nagyon szép és nőies a csipke és a kötött-horgolt ruhák, felsők divatja, kimondottan értékelik a kézzel készült darabokat. Ruhához csipkét verni mondjuk nehéz lehet, de ha horgolsz egy mellénykét vagy sálat magadnak, azzal élvonalba kerülsz.

És végül, de nem utolsó sorban a spanyolviasz: nagyon divatos lesz a kötött holmi! Ki hitte volna így télvíz idején? Vedd elő a finom meleg pulcsikat, garbókat, idén egyik-másik kifutón a túlméretezettet részesítették előnyben, de a lényeg, hogy meleg legyen és finom puha. Hosszú szoknyával, bővebb nadrággal és bőrdzsekivel te leszel az „urban chic” (városi divat) megtestesítője.

Összefoglalva: nézd át, mid van, hordjad lelkesen, illeszd be a trendeket a saját stílusodba, gardróbodba, és ne feledd a megjelenésed harmóniája csak tőled függ. Légy békében önmagaddal, és akkor mindenben jól mutatsz majd!

Fotók:hm, mango, tatuum, springfield woman,

A gardróbtémában tulajdonképpen ez áll hozzám a legközelebb: cipők, övek, táskák, no persze, és ÉKSZEREK!

Az ékszerek az ókor óta megdobogtatták a nők szívét; ahogy a férfiakhoz a közhiedelem szerint a gyomrukon keresztül vezet az út, a nőket szerintem egy-egy ékszerrel lehet igazán levenni a lábáról. Az a tapasztalatom, hogy valahogy ezt a férfiak is szívesebben vesznek, mint ruhát. Egy ruhaboltban már a belépéskor elvesznek, nem találják fel magukat, úgy, mint mi, de ékszert meglepő könnyedséggel és ügyességgel tudnak választani. Ha netán mégsem, nyugodtan súgjatok nekik, merre keresgéljenek: mondjuk panyizsuzsinál.

De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, mi is tartozik klasszikusan a kiegészítőkhöz felülről lefelé: kalapok, ékszerek, sálak, kendők, táskák, kesztyűk, övek, lábbelik.

Bara Marianne – kalap

Sajnos, a kalapok manapság mellőzött szerepet kapnak, holott száz, de akár még hatvan-hetven évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt egy nő ruhatára kalapka nélkül. Angliában a mai napig tartja magát a kalap divat, lóversenyre és esküvőre nem mehet hölgy kalap nélkül. Vannak persze kvázi kalapok, jelzésértékű fejfedők, de valaminek ott kell díszelegnie az illető hölgy fején. Mi talán nyáron vagyunk hajlamosabbak a kalapok viselésére megkímélendő az arcunkat a naptól és esetleg a fejünket a napszúrástól. Idén nagy divat (szerintem nagyon helyesen!) a szalmakalap, egy szép széleskarimájút én is beszereztem. Egészen más nőnek érzi magát az ember, rögtön amint felkerül a fejére egy ilyen egyszerű, de elegáns fejfedő. Jól jöhet persze egy színes baseballsapka, vagy tarka kendő is ha strandon, biciklin, evezés közben próbáljuk a fejünket védeni. És ha már említettük a kendőt, szerintem az a legsokoldalúbb kiegészítő. Lehet a fent említett módon fejen hordani, fiatalos, színes külsőt kölcsönöz. Minden öltözéket feldob egy tarka kendőcske vagy hosszabb sál a nyakon, és az idei nyár bebizonyította, hogy bizony jó, ha velünk van, mert bármikor jól jöhet a melegsége. Ha nagyobb stólát viszünk, az még plusz rétegként is remekül funkcionál, vagy mondjuk a padra, fűre teríthetjük, ha leülünk, de ha éppen nincs használatban, a táskának is dísze lehet egy szépen rákötött kendő. Hopp, át is ugortunk a táskára.

silkway selyemsál

Mai nőként, sokgyerekes anyaként nekem a nagyméretű táskák jönnek be. Hátránya is van persze a nagy méretnek, mert mivel jól meg lehet pakolni, jól meg is pakolja az ember, aztán pedig győzze cipelni! De így legalább mindig van, ha kell papírzsepi, egy kis palack víz, egy kisméretű olvasnivaló, rúzs és szájfény a kötelező kulcs, pénztárca, telefon, iratok stb. mellett. Én még egy kicsire összahajtható pulcsit is szoktam magammal vinni (ismét utalnék az idei nyár kiszámíthatatlanságára), és egy esernyőt is. Jaj, és naptejet, mert ha kisüt a nap, akkor meg arra van szükség. Bárcsak csak az kellene! Ezenkívül mindenki a maga habitusa szerint még ezernyi dologgal tömheti meg a táskáját:cserecumi és pelus a babának, térkép, egy-két gyerekjáték a gyerekek számától függően, nassolnivalók, cserepapucs, ha a magassarkút már nem bírnánk, a sokszor emlegetett kendő stb. Érdekes kísérlet, hogy ha vesz az ember egy kisebb táskát tulajdonképpen abban is elfér, meg kell egyszer próbálni. A kisgyerek pedig kaphat (és biztos nagyon örül is neki!) saját pici hatizsákot vagy tündérkés kisretikült, amiben ő maga cipeli a nélkülözhetetlen kellékeit. Maximum egy idő után anya cipeli a kalózos hátizsákot és a rózsaszín kisvirágos babatáskát is…

laoni táska

Jómagam a színes táskák híve vagyok, bár tudom, hogy egy alap barna vagy fekete bőrtáska mindenhez megy, de én szeretem evvel is feldobni az öltözékem. Télen olyan üditő látvány a sok fekete-barna-szürke kabát mellett egy piros táska, rögtön melegít és feldob a látványa!

A színes táskák mellett a színes cipőknek is szószólója vagyok, hisz – és ezt már többször emlegettem – a legegyszerűbb farmer-fehérpóló együttest is áthangolhat egy piros cipő, piros táska kettős. Ha ez sok lenne, még mindig ott van a piros öv megoldás is, sokat dob az öltözéken egy jól kiválasztott öv. Nekem például a panyizsuzsi szívárvány öve a kedvencem. Van egy hasonló gyűrűm is, és a kettő együtt tökéletesen illik bármelyik egyszínű ruhához, farmer-póló öltözékhez. Cipőt vagy táskát is lehet hozzá találni a szivárvány akármelyik színében, így tökéletes összhangot (és mindig mást) teremthetünk egy ilyen egyszerű kiegészítővel is, mint egy öv.

kwandera ballerina

A kesztyűnek is szentelnék egy rövidke gondolatot, bár ugyanolyan elfeledett, egykor kötelező, darab, mint a kalap. Ma már csak télen hordjuk, akkor viszont szintén jó szolgálatot tehet a fekete-barna-szürke tömegben, ha egy színes sál és egy hozzá passzoló kesztyű némi színt és vidámságot visz a hétköznapokba.

A lábbelik világa megér egy külön mesét, avval legközelebb részletesen foglalkozom…

És akkor elérkeztünk még egyszer egy rövidke bekezdés erejéig az ékszerekhez. Nem kell annak az ékszernek vagyonokba kerülnie ahhoz, hogy dekoratív, feltűnő vagy éppen diszkréten szép legyen. A lényeg: passzoljon a ruhánkhoz, a hangulatunkhoz és legfőképpen az egyéniségünkhöz. Én naponta cserélgetem a fülbevalóimat, láncaimat, és nem feltétlenül a legvastagabb, legértékesebb aranyláncom a kedvencem. Mindig a ruháimhoz választok ékszert, és persze az alkalomhoz is, mert ne felejtsük: a kevesebb néha több (de az a kevés az legyen szép!)

avagy nyaralás panyizsuzsi módra

Épp a minap olvastam az Interneten, hogy egy átlag nő 44 ruhadarabot visz magával a nyaralásra, de csak kb. a felét veszi fel mindennek. Nem lenne egyszerűbb átgondoltabban pakolni, azt vinni, ami tényleg kell, és azokat ésszel variálni, hogy minden időjárásban, minden alkalomra, és minden helyzetben legyen mit felvenni, tehát egy változatos és főképp csinos ruhatár legyen nálunk kéznél (bőröndben)?

Óriási segítséget találtunk mindehhez, és mivel most már ki is próbáltuk, bátran állíthatom: működik. A következő sablonba csak bele kell rajzolnod vagy írnod azokat a ruhadarabokat, amiket elviszel (alsók, felsők, kiegészítők stb. színnel együtt), majd az oldalt található részen előre el is tervezheted a szetteket, hogy mit, mivel vegyél fel. Így reggel nem megy el a drága időd (nyaraláskor minden perc számít, hisz sokat fizetsz érte!) az öltözködéssel. Persze a szetteket rugalmasan kell kezelni, hisz lehet, hogy a harmadik napra a legújabb strandtunikádat osztod be a farmersorttal, de mivel mégis városlátogatásra mentek, jobb, ha a sétálós szettet veszed fel aznap. Azaz legyen – és most ismétlem magam – minden időjárásra, alkalomra és helyzetre hordható öltözéked, és aztán azon a napon vedd fel, amikor eljött az alkalom, vagy épp az időjárás úgy diktál. Magyarországon pláne kiszámíthatatlan, hogy épp hétágra süt a nap, vagy dézsából öntik az esőt (arra mondjuk a gumicsizma-esőkabáton kívül semmi se jó, de lehet, hogy még az se…). Ha tengerpartra mész, nagyobb valószínűséggel fogod a strandszerkókat hordani sokkal többször, és városnézős-kirándulós szettek csak ritkábban kerülnek elő. Ezt te úgyis tudod. De nézzük csak a sablont!

Először is válassz ki két fő színt, melyek egymással kombinálhatóak. Ha ez nem lenne elég, akkor még egy kiegészítő színt is tehetsz bele, de ennyi pont elég lesz 7-10 napos utazásra. Ha megnézed én a drappot és a kéket választottam, amit kevés mályvával fűszereztem. Majd vedd figyelembe, hogy hány napra mész, minden napra legalább egy tiszta felsőt tegyél be. Igaz, ha a strandon lógsz egész nap, akkor nem koszolódik a ruhád, de akkor is lehet, hogy azalatt a pár perc alatt míg odaérsz, megizzadsz, lefagyizod, elkap egy zivatar, a barátod öledbe önti a kávéját stb., azaz egy nap, egy ruha, ha biztosra akarsz menni, és nem akarsz mosni (az sem rossz ötlet, de emlegettük már a drága időt, és mosdókagylóban, tusfürővel kimosva úgysem lesz olyan a ruhád, mint szeretnéd.)

Az alsóknál az döntsön, hogy szoknyás vagy nadrágos vagy-e, de egy hosszúnadrágot én mindenképp vinnék mindenesetre…Azaz itt jön az alap-alap darab: a farmer; abban mindig megbízhatsz. Sportos pólóval, pulcsival hűvösben is jó várost nézni, csinos spagettipántos muszlintoppal az esti buliba ugyanolyan jól jöhet, ha a kis virágos ruhád már többször volt rajtad.

Nyár lévén ott a helye a könnyű nyári ruhának (ez is benne volt a nyertesekben a szavazáskor, emlékszel?), egyrészt mert kicsi helyet foglal, másrészt, mert könnyű, csinos, szexi, és minek szeretnéd érezni magad egy nyaraláson, ha nem könnyűnek, csinosnak és szexinek?

Cipőd legyen zárt is, vagy egy könnyű tornacipő, vagy jól jöhet például a sokszor dícsért balerina, ami ruhához, szoknyához is csinos, de kényelmes viselet, ha egész nap múzeumokat, várost jársz akkor is. Ne a legújabb szerzeményed vidd, hanem egy jól bejáratott darabot, nehogy első nap feltörje a lábad, és aztán csak álljon a bőrönd aljában, mert rá se bírsz nézni többet. Emellé már csak strandpapucs, és egy csinos flip-flop kell (az mindenhez megy), és ha esti programok is vannak kilátásban egy még csinosabb magassarkú.

A kabát/pulóver szekcióban jó ha van egy jó meleg pulcsi, mert elronthatja az esti teraszon ücsörgést, ha dideregsz. A másik hasznos darab, az eső(álló)kabát, legalább vésztartalékba. Az a legjobb, ha elő se kerül, de én azt vallom, ha van nálam esernyő, biztos nem ered el az eső, ellenkező esetben viszont…Meséltem a velencei kalandom? Olyan szinten bőrig áztam, hogy a Szt, Márk téren kellett ruhát vennem, ami egyébként nem hangzik rosszul, ha úgy tálalja az ember, de valójában több száz hasonlóan járt turistával egyetemben egyenpólóban jártunk aznap, és vigyorogva konstatáltuk, hogy na ő is.

Zokni, harisnya nyáron talán annyi nem kell, de én ide vagy az egyebek kategóriában írnám az alsóneműket, mert az valahogy lemaradt a sablonról, ellenben elég ciki, ha a bőröndből is kimarad.  Fürdőruhából is jó, ha kettő van, hátha nem szárad meg délutánra a délelőtti, hátha mégsincs kék kedved, hátha nem tudod reggel eldönteni, melyik kell stb., de az fontos, hogy a kettő azonos fazonú legyen! Anyukámmal történt, hogy egy hét után vett magának Horvátországban egy újat, aminek a melltartó része csak egy kicsit tért el az előzőtől, de a kilógó fehér rész egy nap alatt iszonyúan leégett.

Ékszer, kendő pedig kell! Ha csak fehér és fekete ruhát viszel, viszont többféle kiegészítőt, mindennap más lehetsz. Ez nem újdonság, többször írtam már erről, de nyaraláskor különösen jól jöhet egy-egy élénk színes darab, ami biztos, hogy kevés helyet foglal a bőröndödben, de annál nagyobb szolgálatot tehet, mivel teljesen áthangolja az esetleg már korábban hordott ruhádat, blúzodat. Nézd csak meg a korábbi képeket, a panyizsuzsi 100 ruhája ajánlásait, ugyanaz a homoszínű ruha kékkel üde tengerparti hatású, terepszínű kiegészítőkkel safari stílusú, pirosakkal pedig jó kis vadító lehet.

Táska legyen nálad egy jó nagy, amit a strandra viszel, egy kicsi amibe az esszenciális dolgok (útlevél, pénz, kulcsok) beleférnek, ha kirándulsz, akkor egy kicsi hátizsák is, és ha készülsz partiba, akkor valami elegáns, akár színes is (a színe passzoljon a hozzá szánt ékszerekhez, vagy cipődhöz).

Az előbbi gondolatra visszautalva, amikor csomagolsz, gondold jól át a színeket. Ha az alsóid alapszínűek (fekete, fehér, farmer), akkor bármilyen színű tarka-barka felsőket vihetsz, és azokhoz passzoló kiegészítőket. Lehetnek a felsők is visszafogottabb színűek, akkor az ékeszereiddel, kendőkkel színezheted a szetteket. Esetleg kiválaszthatsz három alapszínt: kék-fehér-piros (minden nyáron divatos), és erre hangolhatod az egész ruhatárat, kombinálni is könnyebb, kiegészítőből is lehet kevesebb. A lényeg, hogy gondold át, neked lesz könnyebb dolgod reggel a szállodában a szekrény előtt állva. Bárcsak már én is ott lennék…

Tölts le az üres utazó ruhabár sablont itt!

Kattints a fenti linkre és mentsd el vagy nyomtasd ki az üres táblázatot,majd töltsd ki kedved szerint!

Jó nyaralást!

Forrás: flickr, innen, innen